7. fejezet - Egy nap kettesben

A kora reggeli napsütés bevilágított Sesshoumaru szobájába és megcsillogtatta a démon ezüst fehér haját.

A napnak háttal fekvő Sesshoumaru most megfordult, és összehúzót szemel, belenézet a meleg napfénybe.

Érezte, ahogy átjárja testét a nap éltető sugarai.

Heverészek még egy kicsit az ágyamba.

Gondolta magába és visszafordult a mellette fekvő lányra, aki hátal feküdt neki.

Rátette kezét a derekára és szorosan magához húzta.

Egy kicsit elkezdet mocorogni az ölelésébe, de aztán tovább aludt a lány.

Sesshumaru lecsukott szemekkel pihent és türelmesen várt.

Alig telt el pár perc már is mozgolódásra lettem figyelmes.

Rin volt az fel kelt az ágyából,nagyot nyújtózott és megdörzsölte kis szemecskéit.

-Hol vagyok?

Kérdezte magától megdöbbent arckifejezéssel

Sesshoumaru kinyitotta szemeit és mordult egyet.

Sesshoumaru nagyúr!

Kiáltott fel a kislány ,és oda futott Sesshoumaruhoz.

Kérdően ránézett a nagyúrra aki épp hátal feküdt neki.

Mikor megéreztem Rint megfordultam és üresen a szemébe néztem.

Mi baj Rin?

Semmi Sesshoumaru nagyúr. Rin elgondolkodott egy pillanatra.

Ránézett a nagyúrra és azt mondta neki.

Sesshoumaru nagyúr hogy kerültem ebbe a szobába?

Heian hozott be az éjszaka.

A démon ekkor felemelkedett az ágyból úgy hogy csak a felső teste látszódott.

Rin legyél halkabb mert, felébreszted Heiant.

Hol van Heian?

Hol alszik?

Kérdezte kíváncsian a démont

Elfordítottam a fejem és nem feleltem neki.

Rin körül nézet és zavartan elmosolygta magát,mikor meg látta Heiant mellettem.

Akkor elmegyek Sesshoumaru nagyúr hogy ne zavarjak.

Abba pillanatba kopogás hallatszott az ajtó túloldalán.

Ki az?

Kérdezte Sesshoumaru mérges ridegséggel.

Yaken vagyok nagyuram, a te hű szolgád.

Kérlek, engedj be.

Rin enged be Yakent.

Már is Sesshoumaru nagyúr.

Kislány oda futott az ajtóhoz, és megpróbálta eltolni,de valahogy nem akaródzott neki sikerülni.

A sokadik próbálkozás aztán meghozta eredményét és az ajtó kitárult.

A kis gnóm beviharzót az ajtón kétfejű botjával és kétségbeesetten elkezdte keresni gazdáját.

Sesshoumaru nagyúr hol vagy?

Itt te ostoba!

Szólalt meg Sesshoumaru az ágyából.

A kis gnóm elindult Sesshoumaru felé,de amikor meglátta Heiant az ágyba megtorpant.

Yaken szemei az alvó nőre szegeződtek aztán nagyurára.

Elnézést kérek nagyuram amiért megzavartam.

A nagyúr mérgesen ránézett a szolgájára,de aztán dühe eltűnt.

Nem bánom hogy itt vagy Yaken.

Legalább nem kell érted küldenem egy szolgát.

Mért nagyuram?

Kérdezte kíváncsiságtól elcsigázottan Yaken.

Vidd magaddal Rint és keres neki valami ennivalót.

Iiiigen nagyuram .

Ne dadogj az idegeimre mész.

Igen is nagy uram.

Yaken a kislányra nézett és ezt mondta neki.

-Gyere Rin menjünk.

Elindultak az ajtó felé,Rin kihúzta tolóajtót és kimentek rajta.

Sesshoumaru felkelt az ágyból és elkezdett keresni egy jó erős kötelet.

Mikor nagy nehezen megtalálta megint gondolataiba feledkezett és inkább úgy döntött hogy varázserejével kötözi meg az ajtó húzott.

A félmeztelen Sesshoumaru kecsesen előre nyújtotta karját és előjött egyik újából az energia ostora.

Lágyan meg suhintotta és körül tekerte a toló ajtó fogantyúját.

Aztán ki jól végezte dolgát vissza sétált az ágyba.

Le feküdt Heian mellé.

Egy darabig nézte a mennyezetet aztán féloldalra fordult és belenézett Heian nyugalommal teljes arcába.

Az erkély felől neszt hallott és felült az ágyba.

Oda nézet az erkélyre de semmit nem látott,de még érzékelni sem érzékelt.

Visszatette fejét a párnára,és behunyta szemét.

♣♣♣

A nap már magason járt a kék égen.

Itt ott bárány felhők úszkáltak.

Mikor kinyitottam a szemem éreztem Sesshoumaru féltő ölelését.

Nagy nehezen kiszabadítottam magam az ölelésből és kikeltem az ágyból.

Oda mentem a fésülködött asztalhoz.

Leültem elé és az egyik fiókból kivetem egy hajkefét,és elkezdtem vele a hajamat fésülni.

Szinte fájt a bőröm ahogy fésültem mert már nagyon rég nem volt rá alkalmam , hogy alaposan kezelésbe vegyem a hajam.

Minden egyes végig húzása a kefének egy vissza fojtott kiáltással végződött.

Vigyáznom kellett nehogy fel ébredjen Sesshoumaru.

Miután sikerült szépen meg fésülködnöm és újból lófarokba felkötni hajam,levetettem használt ruhámat és elkezdtem keresni magamnak egy újat.

A szekrényt sikeresen megtaláltam.

Drágaságos apukám nem is tudta volna jobban eldugni.

Óvatosa kinyitottam a szekrény ajtót és elkezdtem benne kutatni.

Biztos vannak itt női ruhák is.

Gondoltam magamba és még jobban bele mélyedtem a szekrénybe.

Nagy nehezen találtam is egy nagyon szép darabot.

Olyan boldog voltam mikor megláttam

kiráncigáltam a szekrényből az övvel együtt és jobban szemügyre vettem.

A kimono mit találtam rózsaszín volt halvány fehér virágokkal díszítve és egy piros obi volt hozzá,meg egy tucat kiegészítő.

Mire ezt mind magamra veszem?!!

Morogtam önmagamba.

Nagy nehezen neki kezdtem az öltözködésnek.

De csak kezdtem volna öltözni, mert egy ismerős kéz meg ragadta derekam és magához húzott.

Hova készülődsz kedvesem?

Szólalt meg Sesshoumaru szenvedéllyel teli hangon.

Félmeztelen testtel hozzá simultam és a fülébe súgtam a választ.

- Elmegyek sétálni.

-Nélkülem?

Nem Sesshoumaru nélküled sehova nem mennék.

Az utolsó pillanatba felébresztettelek volna és megvárnálak, míg felöltözöl.

Igen drágám?

Akkor most együtt fogunk felöltözni.

Sesshoumaru rám nézett és váratlanul megcsókolt.

Egy darabig csak igy összefonódva csókolták egymást.

Amikor már kissé kényelmetlen volt számomra a helyzet amibe cseppentem.

Ránéztem Sesshoumarura és szinte kértem hogy eresszen el de nem tette.

Enyhe dühvel rá néztem és megkértem hogy engedjen el.

De csak nem engedett.

Ekkor olyat tetem amit soha nem tetem volna meg.

Ellöktem magamtól és Sesshoumaru a földre eset.

Azt gondoltam hogy most nagyon mérges lesz rám.

Helyette kajánul elvigyorogta magát.

Erre hátat fordítottam neki és elkezdtem öltözködni.

Már csak az obi volt hátra,de valahogy nem boldogultam vele.

Hagyd Heian .

Majd segítek neked azt az övet megkötni.

Sesshoumaru odajött hozzám és erős határozott mozdulatokkal megkötötte az obit.

Csodálkozok rajtad Heian.

Mért csodálkozol?

Mert nem tudok obit kötni?

Az sajnos kimaradt a taníttatásomból.

Ugyan is többet jártam férfi kimonóba mint nőibe.

Sesshoumaru ismét elvigyorogta magát.

Akkor most megköthetnéd az obimat.

Sesshoumaru megfordult és hátra adta nekem az obit.

Átkaroltam derekát az obival.

Igyekeztem nem túl szorosra húzni már csak a végét kellett megkötni.

Lesütöttem szemem és sóhajtottam egyet.

Na ezzel kész vagyok.

Most már elindulhatunk egy kicsit levegőzni.

Megfogtam a kezét és elkezdtem húzni az ajtó felé.

Vártam a reakciót vajon mit fog szólni ahhoz hogy kézen fogtam.

De nem szólt hozzá semmit.

Hagyta hogy kivezessem a tolóajtón.

Végig mentünk a folyosón,és a végén beleütköztünk abba a tolóajtóba,ami kivezet a hátsó kertbe.

Sesshoumaru előre lépett és kinyitotta nekem az ajtót.

Kimentünk rajta.-A nagyterasz semmit nem változott.

Jegyeztem meg Sesshoumarunak,de nem figyelt rám.

Nagyon elkalandozhatott.

Lementünk az apró lépcsőkön ráléptünk a kiépített útra, és elindultunk az északi kapu felé.

Útközben sorra csodáltam a szebbnél szebb virágzó sakura és magnolia fákat.

Odamentem az egyik magnolia fához hogy meg szagoljam illatozó virágját.

Meg fogtam az ágat és mélyen bele szippantottam a virágba.

Kissé bebódultam tőle elkezdett velem forogni a világ és összeestem.

♠♠♠

Arra ébredtem fel hogy Sesshoumaru veregeti az arcom.

Kinyitottam a szemem és tekintetünk össze találkozót.

Mi az mi történt?

Le estél a fáról.

Igen?

Kicsi memória zavarom lett de aztán hamar visszatért az emlékezetem.

Felálltam földről és mentünk tovább Sesshoumaruval.

Alig szóltunk egymáshoz csak mentünk mentünk,míg elnem értük az északi kaput.

Láttuk hogy egy őr áll a kapu előtt.

Ránéztem Sesshoumarura és megkérdeztem tőle - Hogy, megyünk ki a kapun?

Sesshoumaru elmosolyogta magát és azt mondta-Csak bízdd rám.

Majd megoldom.

Egy nem várt mozdulatot tett felé és már is a karjába voltam.

Szép lassan emelkedni kezdtünk egészen a felhőkig, és szépen csendesen ki surrantunk az északi kapu felett.

Egy darabig szálltunk a felhők között közben erősen csimpaszkodtam Sesshoumaruba nehogy le essek.

Bár ha leestem volna sem lett volna baj, mert jó magam is tudom szelni a felhőket.

De ez így kényelmesebb volt.

Sesshoumaru ereszkedni kezdett és leereszkedett egy tó tisztásán.

Letett a földre.

Mi tagadás jó érzés volt újból szilárd talajt érezni a lábam alatt.

Megfogta a kezem és elkezdtünk haladni fel a zuhatag felé, onnan a part mentén végig haladva egészen egy forrásig.

Ekkor Sesshomaru meg állt és rám nézet.

Majd kajánul elvigyorodott.

Egy szó nélkül elkezdet vetkőzni.

Felhúztam a szemöldököm és kikerekedett szemekkel ránéztem.

Sesshoumaru te most mit csinálsz?

Kérdeztem tőle enyhe dühvel fűszerezve kérdésemet.

Sesshoumaru félmeztelenül felém fordult, és hozzá nyomot egy fához, és végig nyalta arcomat.

Úgy gondoltam ha már itt vagyunk fürödjünk egyet, s elkezdte ledobálni magáról a maradék ruháját. Ha belegondolok hogy mennyit vesződtem annak az obinak a megkötésével, meg se érdemelte, hogy bekössem neki.

Grr... morogtam magamba.

Sesshoumaru nem foglalkozott a morgásommal.

Mintha itt se lennék, szépen besétált a forrás vízébe, és leült az egyik szikla szirt mellé.

Egy darabig csak néztem, ahogy hátra vetett, fejjel, élvezi a forrás, nyújtotta előnyöket.

Miután már elég régóta néztem Sesshoumarut kedvet, kaptam én is fürdőzéshez és elkezdtem vetkőzni.

Reméltem hogy mélyen alszik, és nem kukucskál.

Mikor sikerült minden ruhadarabomtól megszabadulni szép lassan elindultam a forrásvíz felé.

Bele tettem egyik lábam.

Kellemes melegség futott át a testemen.

Utána már nem volt nehéz dolgom, mert követem Sesshoumaru példáját.

Leültem mellé, és hátra vetetem, a fejem én is élvezni kezdtem a forrás meleg vízét.

Miután teljes mértékbe átmelegedett testem fel álltam a vízből és oda mentem az egyik szikla szirthez és felültem rá.

Egy darabig ott ültem, és azon gondolkodtam mi értelme itt mezítelen testtel mászkálnom.

Bárki megleshet, aztán oda a becsületem. Visszasétáltam a vízbe és elkezdtem újból benedvesíteni a testem. Szerintem Sesshoumaru biztos elvan egy magába rám sem hederít.

Ismét elhagyta a számat egy mély sóhaj.

♣♣♣

Sesshoumaru kinyitotta a szemét és mellette lévő Heian felé nézet.

Úgy tett mintha nem tudná, hogy itt van.

Pedig érzékelte minden mozdulatát.

Mikor Heian háttal állt neki oda ment hozzá és átkarolta derekát.

Heian érezte Sesshoumaru féltő ölelését és a csókokat, amivel elhalmozta a nyakát.

Erre pillanatra vártak mind ketten, bár Heian igyekezett ezt ügyesen titkolni

hátra vetett fejjel élvezte ahogy Sesshoumaru kényezteti csókjaival.

Felemelte egyik karját és meg érintette vele a démon arcát. Végi húzta a kezét rajta.

A másik kezével pedig a combját simogatta. Aztán Heian Sesshoumaru felé fordult és vágytól duzzadt ajakkal lágyan meg csókolta a démont, aztán visszafordult háttal a démonnak.

Sesshoumaru erre felbátorodott és hagyta hogy Heian játszón a keménységével, de Sesshoumaru sem tétlenkedett, mert újai a lány szemérem ajkai felé kúsztak.

A simogatás tele volt mélyről jövő elfojtott szenvedéllyel.

- Heiant magam felé fordítottam és egy szenvedélyes csókot nyomtam a szájára.

Aztán ölembe kaptam és az egyik magasabban kiemelkedő szikla szirthez vittem

lefektettem rá és elkezdtem kényeztetni azokat a részeit amit eddig kihagytam. Utam a mellei felé terelődtek.

Körbe kényeztettem a mellét és mellbimbókon elidőztem egy kicsit.

Egyre lejjebb csúszott a nyelvem még a végén meg nem állt ismét a szeméremajaknál.

Felmentem egészen a csiklóig, közben Heian vonaglott a karjaimba, és a hátam simogatta meg a fejem.

Mikor már kelő képen felizgult belé hatoltam.

• A szikla kissé kemény és kényelmetlen volt,de a gyönyör amit átéltem mindenért kárpótolt.

Felhúztam egyik lábam és ráhelyeztem Sesshoumaru derekára.

Kis idő elteltével a másikat is felhúztam és azt is feltettem a derekára.

Éreztem ahogy egyre mélyebben és mélyebben belém hatol és én élveztem.

Először csak apró nyögések hagyták el ajkamat,de ahogy egyre vadabb lett Sesshoumaru a nyögésekből kéjtől teljes sikoltások lettek. Mindketönkről csak úgy áradt az izgatottság izzadsága.

Egy pillanatra meg állt bennem, és elkezdet megint nyelvével szórakozni

beletúrtam hajába, aztán a hátát masszíroztam. egy idő után már se tudtam mit csináljak.

Csak vonaglani tudtam erős karjaiba.

Aztán megint elkezdte ütemes mozgását bennem,úgy hogy nyelve rá tapadt a szemérem részemre.

Ismét az ölébe kapott és kimentünk partra.

Lefektetett a földre és rám nézett. A szánk közelített egymáshoz és megcsókoltuk egymást,közbe lese állt az ütemes mozgása. Már majdnem elértünk csúcsra mikor megint megállt bennem,és megfordultunk.

Most én kerültem felülre.

Éreztem hogy nincs sok hátra és hogy nem sokára elérünk a végére.

Rá feküdtem mellkasára és elkezdtem ütemes mozgásomat a bennem lévő keménységen. Aztán felültem és tövig ráültem

eljátszadoztunk még egy ideig de végszót még is csak Sesshoumaru adta meg azzal hogy mikor újból ráfeküdtem mellkasára még egy párat lökött és utána elernyedt a teste. Éreztem ahogy szét árad bennem a nedve.

Felnéztem rá és egy szenvedélyes csókkal zárult az első szerelmes együttlétünk.

Mind kettőnkbe mély nyomot hagyott.

Egy darabig még ölelkezve feküdtünk egymás karjaiba,aztán szétvált testünk.

Sesshoumaru rám nézett és elégedetten mosolygott.

Kinyújtotta felém kezét és újból behívott forrás sekély vízébe.

Ott aztán alaposan megfürdettük egymást, nehogy érződjön rajtunk, az hogy mi együtt voltunk.

Ismét kisétáltunk partra és elkezdtük visszavenni a ruhánkat.

A nap már kezdet nyugovóra térni. Alig pár óra választotta el a hold feljövetelétől.

Elindultunk visszafelé.

Szótlanok voltunk, és mindketten ugyan arra gondoltunk.

Hogyan tovább.

Most hogy meg kapott lehet, hogy dobni fog?

Röppent át gondolat fejemen.

Nem ez nem lehet.

Sesshoumaru nem olyan.

Nyugtattam magam, és tovább ballagtam Sesshoumaru mögött.

Elértük az északi kaput ahol megszöktünk.

Egy nem várt személybe botoltunk.