2. FEJEZET - A TALÁLKOZÁS ÖRÖME
2009.12.14. 21:16
A TALÁLKOZÁS ÖRÖME
Inuyasha és barátai jól megszokott reggelijüket fogyasszák. Kaede anyó faluja felé egy démon közelit. Mindenki elkezdett kiabálva rohanni.
Kaede anyó kinézett a kunyhóból.
-
Mi történt?
-
Kaede anyó egy démon jön.
Mondta rémülten egy falusi férfi és az út irányába mutatott. Az anyó ránézett az útra és beszólt Inuyashanak.
-
Inuyasha jön egy démon.
-
Hasonlít a bátyádra de, fel van kötve a haja.
Inuyasha ott hagyja a reggeliét és, ki rohan a démon elé. Ki rántja a kardját, és neki megy a démonnak. A démon könnyedén visszaveri a Tessaiga támadását. Ekkor a démon váratlanul meg szólal.
-
Inuyasha már meg sem ismersz?
-
Heian te itt?
Annyira meglepődött Inuyasha hogy egy szó sem jött ki az ajkán. Oda ment a démonnőhöz és átölelte.
-
Milyen jó érzés újra látni téged.
-
Nekem is Inuyasha.
Mondta a démonnő és viszonozta az ölelést. Gyerebe reggelizz velem és barátaimmal. Heian elfogadta a szívélyes invitálást. Bementek Kaede anyó kunyhójában. Inuyasha, mindenkit bemutatott, az idegen démonnőnek. Leültek, és tovább reggeliztek. Miroku nem tudta megállni a költői kérdése nélkül. Heian felé fordult és e szavakat intézte hozzá.
-
Leszel a gyermekeim anyja?
Sango már készült jól fejbe verni a szerzetest, de Heian megállította. Hagyd, majd én elintézem. Kihúzta a kezét a szerzetes kezéből felállt és egy váratlan pillanatba torkon ragadta. Felemelte a levegőbe és kidobta a kunyhóból.
-
Úgy látszik a barátotok megunta az életét.
Heian leült és csak nézte üresen a többieket. Jó másfél óra múlva a szerzetes megjelent az ajtóban. Elég meggyötört állapotban volt. Heian a szerzetes felé emeli tekintetét. Szemeibe némi düh volt felfedezhető.
-
Szerzetes ez szánalmas próbálkozás volt.
Miroku oda ment a Sangohoz és kérlelő szemekkel ránézett.
-
Sango kérlek, gyógyítsd meg a sebeimet.
-
Na jó mutasd azokat a sebeket.
Miroku nagy vidáman oda megy Sangohoz.
-
Látom, már nem fájnak annyira a sebeid.
-
Ó dehogy nem.
A te kezed érintése csodát tesz. Míg Sango Mirokuval foglalatoskodott, addig Inuyasha felállt és elhívta Heiant sétálni.
***
Mikor elértek a szentfához leültek a tövébe és elkezdtek beszélgetni. Rég nem beszéltek egymással ennyire meghitt, őszinteséggel.
-
Úgy hallottam a szentékkő nyomait keresed.
-
Igen valóban azt keresem.
Össze szeretném gyűjteni minden egyes szilánkját.
-
Mi szükséged ere az ékköre hisz így is elég erős vagy.
-
Tudod nagyon jól, hogy minden álmom, az hogy egy nap teljes démonná váljak.
-
Nem tudom, hogy teljesülhet e az álmod valaha.
Inuyasha felugrik a fa tövéből, és dühösen szembe fordul Heianal.
-
Ezt most mért mondod? Tán nem látsz rá esélyt, hogy valóra váljon?
-
Inkább váltsunk témát.
Inuyasha büszkén kihúzta magát és karba tette kezét
-
Na jó akkor miről akarsz beszélni?
-
Először is ülj vissza mellém.
Jól van jó kutya. Viccelődik vele Heian.
-
Mi van közted és Kagome között? Biztos érzel iránta valamit. Ne is merd tagadni.
Inuyasha bevörösödik a kérdés hallatán.
-
Valóban szerelmes vagyok Kagoméba. Még sosem mondtam neki.
-
Mesélj egy kicsit róla.
Inuyasha elmondott neki mindent Kagome és Kikyou kapcsolatáról.
-
Reinkarnáció egy másik világból?
-
Érdekes. Akkor nem is csodálom, hogy szereted.
Kagome követte őket és látta hogy milyen őszinte szeretet köti össze a két démont. Heian hátra nézett, mintha érezte volna, hogy valaki figyeli őket.
-
Gyere ide nyugodtan Kagome. - Mondta szelíd hangon a démonnő.
Kissé félénken de oda ment hozzájuk.
-
Heian szeretnék feltenni egy kérdést.
-
Sejtem hogy mit szeretnél kérdezni.
-
Inuyasha ha akarja, akkor majd elmondja.
Heian felállt s Inuyashat magára hagyta Kagoméval.
***
Kagome leült Inuyasha mellé. Egy ideig csak némán ült mellette. Végül felé fordult és felette azt a kérdést, mit Heianak szeretet volna feltenni.
Inuyasha Kagome felé fordult.
-
Mikor anyám meghalt Heian megígérte neki halálos ágyánál, hogy felnevel és mindig vigyázni fog rám. Ezért Heian olyan mintha a pótanyám lenne.
Kagome megértően a féldémon szemeibe nézett.
-
Köszönöm Inuyasha.
-
Ugyan már mit köszönsz?
-
Semmit.- Mondta kissé sértődötten Kagome.
-
Kagome ideje vissza menünk a faluba.
Felálltak a szentfa tövéből és elindultak a falu felé.
***
Kaede anyó már türelmetlen volt. Nem tudta elképzelni, hogy hová tűnhetett el Inuyasha és Heian. Megkönnyebbült az anyó mikor meglátta Heiant.
-
Hol van Inuyasha? Lassan indulniuk kell.
-
Lent az erdőbe.
-
Kagome is vele van?
-
Igen.
-
Jött a kurta válasz Heiantól.
Heian bement a kiskunyhóba és leült. Minden tekintet rá szegeződött. Ezt elég rossz néven vette. Ezért inkább a földre szegezte tekintetét, a sok kérdő szem elől. Nemsokára rá meg jött Inuyasha és Kagome is.
-
Heian velünk tartasz? - Kérdezte érdeklődve Inuyasha.
-
Egy darabig.
Inuyasha a szerzetes felé fordul.
Mindenki felállt, és ki ment a kunyhóból. Csak Kagome és Heian maradt bent.
-
Örülök, hogy velünk tartasz Heian. Igazán.
-
Ezt még egy emberi lény sem mondta nekem. Hogy lehet egy démon társaságának örülni?
-
Gyertek már! - Kiabált vissza türelmetlenül Inuyasha.
-
Mindjárt megyünk! - Kiabált vissza Heian.
Heian elindult az ajtó fele.
De már is megyek, és oda fut a démonnő mellé. Együtt kisétáltak az ajtón, és elindultak Inuyasha után.
|